Legújabb tartalom
- Dübörgő Japán Ritmusok: YAMATO az Erkel Színház Színpadán
- Tom Jones élőben Budapesten
- Komolyzene nem komolyan
- József Attila dalban és versben
- Búcsú az Őrült Nők Ketrecétől
- A Dicsőség - Amikor a múlt nem marad a múltban
- Magyarországra látogat a Big Time Rush
- Top 10 legnépszerűbb Kdráma napjainkban
- Magyarországra érkezik a TRENDZ
- Moonbin barátai közös dallal emlékeznek rá
Kulcsszavak
Dübörgő Japán Ritmusok: YAMATO az Erkel Színház Színpadán

Dübörgő Japán Ritmusok: YAMATO az Erkel Színház Színpadán
2025 áprilisában egy igazán különleges élményben lehet része a magyar közönségnek! A világhírű YAMATO – The Drummers of Japan három estén keresztül, április 11., 12. és 13-án kápráztatja el a nézőket az Erkel Színház színpadán. Ez a japán ütőegyüttes a taiko dobok mestere, akik fergeteges energiájukkal és lenyűgöző színpadi jelenlétükkel világszerte elkápráztatják a közönséget.
Magyar fejlesztésű hangszerinnovációt mutattak be Twoba néven

Twoba néven magyar fejlesztésű hangszerinnovációt mutattak be a Budapest Music Centerben. A fejlesztéssel a tubásokat nem takarja el a hangszere, szabadon mozogva játszhatnak, emellett a tuba tölcsére nem áll felfelé és így minden hang eljut a közönséghez.
"A tubát úgy sikerült fejleszteni, hogy nem egy új hangszert alkottunk, hanem egy egyszerű eszköz segítségével szélesítettük az eddigi lehetőségeket. Egy új billentyű rendszer hozzáadásával a hagyományosból két perc alatt átszerelhető az új, szólópozíció" - mondta közös innovációjáról Szentpáli Roland tubaművész és Juhász Zoltán hangszerkészítő a sajtótájékoztatón.
A twobát eredményező alkatrész gyártása Budaörsön zajlik, a fejlesztés világszabadalmában és a terjesztésben Gerhard Meinl hetedik generációs német hangszerkészítő is részt vesz.
A tubát 1835-ben szabadalmaztatták, azóta a mérete nőtt, igazodva a szabadtéri fúvószenekari elvárásaihoz, a minél hangosabb megszólaláshoz. A zenész hagyományosan ülve szólaltatja meg a négy-hatkilós hangszert.
Szentpáli Roland elmondta: a 20. század második felétől egyre több versenyművet írtak tubára (olyan komponisták, mint Krzysztof Penderecki vagy John Williams), ezzel megnyitva a hangszer előtt az utat, hogy szólóhangszerré váljon és szélesebb közönségeket érjen el. Ugyanakkor mivel a zenész ülve játszik, a hangszer tölcsére felfelé irányul, csak másodkézből, a plafonról visszaverődve hallja a közönség, ráadásul, mivel a tuba kitakarja, a nézők nem látják a tubás felsőtestét és arcát. "Magyar, francia és német hangszerkészítőkkel évek óta próbáltuk megoldást találni ennek feloldására".
A tubaművész ötletei alapján Juhász Zoltán aranykoszorús hangszerkészítő mester készített egy új billentyűrendszert, ami úgy reformálja meg a hangszer tartási pozícióját, hogy azon állva lehet játszani. A tubához csak a most kifejlesztett új, golyóscsapágyas, teflonbetétes alkatrész szükséges, ami utólag is installálható bármely ilyen rendszerű hangszerre. Az innováció segítségével a zenésznek csak minimálisan kell balanszíroznia a hangszert, miközben szabadon mozoghat a színpadon. Tökéletesen látja a karmestert, a hangszer tölcsére nem takarja el az arcát, a tuba a közönség felé szól.
"A kifejlesztett mechanika újítása, hogy a dugattyút nyomó helyett fordított, tehát húzó mozgásúra alakítottuk át, a korábbiaktól teljesen eltérő pozícióban működtetve, felső helyzetéből alulról húzza be a dugattyút a dugattyúházba. Így 180 fokkal át tudják fordítani a hangszert" - fejtette ki Juhász Zoltán.
A sajtótájékoztatón bemutatott videoüzenetében Gerhard Meinl hetedik generációs német hangszerkészítő, a Wenzel Meinl GmbH egykori tulajdonosa kiemelte: a tuba szabadalma óta ez a legnagyobb előrelépés a hangszer történetében.
(MTI)
(fotó: Ráki Gergely)