November közepéig látogatható a Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész és Incze Mózes festőművész alkotásaiból rendezett közös tárlat a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben.

Bozsó János, a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény alapítványának elnöke az MTI-nek kiemelte: állandó kiállításaik mellett rendszeresen helyet adnak klasszikus képzőművészeti tárlatoknak, rangos magángyűjteményeknek, illetve olyan kortárs alkotóknak, akik már nemzetközi téren is bizonyítottak.

A kecskeméti Bozsó Gyűjtemény legújabb, Szmrecsányi Boldizsár (Boldi) szobrászművész és Incze Mózes festőművész közös tárlatáról a kurátor, Árvai-Józsa Kitty művészettörténész az alkotói nézetek összhangját emelte ki.

Mint mondta: a két művész munkáinak egyik kiemelkedő gondolati vezérfonalát annak vizsgálata adja, hogy miként kapcsolódik az ember általában, az egyén pedig önmagában a világhoz, miként teremti újra és mindig másként önmagát, illetve a körülötte lévő közeget, miként válik valami transzparens jellé, és nem utolsó sorban mik azok a kapcsolódási pontok, amelyek az alkotást magát - legyen az szobor vagy festmény - korunkhoz, napjainkhoz, a ma emberéhez kötik - fogalmazott.

A művészettörténész szerint, Boldi tökéletesen lecsiszolt, zárt kompozícióinak elsődleges forrása a magasfokú stilizálás ellenére mindig valamiféle természetelvű gondolkodásmód, amely során hangsúlyosan az emberi születés pillanatára, a létezés élményére reflektál. A kezdet eredetét, a teremtés és az élet eredetének mibenlétét szimbolizáló, absztrahált formavilágú plasztikák amorf tömegei különféle irányban, eltérő beállításokba komponálva jelennek meg, játékosan kísérletezve a formátlannak tűnő alakzat térviszonyaival, az anyagból és a felület tökéletesen csiszolt megmunkálásából fakadó fény-árnyék hatásokkal.

Árvai-Józsa Kitty hangsúlyozta: Incze Mózes a hagyományos alapokon nyugvó, klasszikus figurális festészet képviselője, mégis magával ragadó, misztikus fényekbe burkolt kompozíciói a mai kor emberének attribútumaival napjainkra reagálnak, sőt a léthatárt feszegetik. A festmények szimbolikus értékkel bíró motívumai a kábelek, usb-csatlakozók és töltők, a pendrive, a hangszórók, a konnektorok vagy a vörös szalag, amely hol körbeölel, hol gúzsba köt, hol pedig egy másik világ, egy másfajta létmód lehetőségét ígéri.

A művek "húznak, visznek magukkal, sőt beszippantanak, de mégsem adják magukat könnyen". Létrehozójuk képépítési módszere ugyanis az asszociációkra épít, a befogadó elméjét igyekszik mozgásba hozni, hogy a figyelmes szemlélő tekintete fűzze össze a kép részleteit, és a látvány maga a néző elméjében teljesedjen ki.

A tárlat kurátora kiemelte: a kiállítás alkotói a klasszikus hagyományokból merítenek. Munkáik meghatározó témája maga a nő, "aki mint a létezés origója és záloga, az eredet kulcsa vagy az ember általános szimbólumaként jelenik meg az alkotásokban" - fogalmazott.

A Szmrecsányi Boldizsár 11 szobrából és Incze Mózes 32 festményéből rendezett tárlat november 15-éig, csütörtöktől vasárnapig 10 és 18 óra között, a járványügyi előírások betartásával látogatható a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben.

(MTI)