Popcorn

Kozmikus utazásra csábítanak a Nemzeti Filharmonikusok

2019. március 14. 19.30, MÜPA, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

 

Vannak, akik szenvedélyesen rajonganak érte, vannak olyanok is, akik mindenestől elutasítják Gustav Mahler (1860-1911) zenéjét. 1895-ben, hamburgi opera-igazgató korában mutatta be II. szimfóniáját, a Feltámadást, melyben minden kozmikus jelentőséget kap, ennek megfelelően pedig kozmikus méretet ölt.

A címben szereplő Feltámadás nem a húsvét jólismert eseménye, hanem Klopstock egyik ódájának címe. Klopstock ódája szerint minden ember lelke halhatatlan és minden élet előbb-utóbb folytatódik valamilyen más testben.

Mahler művében felcsendül az utolsó ítélet világrengető látomása is. Ebben a műben látjuk először azt, hogy Mahler kozmikus jelentőségű mondanivalójához minden addiginál nagyobb méretű együttest használ, a hatalmas zenekar mellett énekes szólistát és kórust alkalmaz, és kozmikus mértékben meghosszabbítja a zenemű időtartamát is. Művéről azt írta: a második szimfónia első tétele az első szimfónia hősének gyászünnepe. Itt fogalmazódik meg először az a gondolat, mely szerint Mahler egész életében egyetlen hatalmas művet komponál, mindegyik szimfóniája az előző szerves folytatása. Megrendítő alkotás.

Mahler II. szimfónia (c-moll), „Feltámadás”

Közreműködik:

Hamar Zsolt karmester

Kolonits Klára szoprán

Szántó Andrea alt

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

 

TOP